Báránd 2011. május 28-a óta rendelkezik rovásírásos helységnévtáblával. Az azóta eltelt lassan hat hónap alatt nem tapasztaltuk, hogy valaki megrongálni szándékozott volna a felállított négy tábla közül egyet  is, vagy esetleg szerette volna eltualajdonítani azokat. Több település ugyanezt nem mondhatja el magáról. Mohácson a felállított három rovástábla egyikét lopták el ismeretlenek. Ugyanígy járt Miskolc és Gyöngyöshalász is. A témát érintő legújabb negatív tartalmú beszámoló Celldömölkről érkezett, ahol ismeretlen vandálok megrongálták az ott felállított rovástáblát. Ez az aljas akció egyértelműen a nemzeti hagyományaink és a magyar kultúra elleni támadásnak tudható be. Az ügy további pikantériáját adja, hogy a Celldömölk volt az a város, ahol felállításra került a Rovás Alapítvány 1. számú egységes rovástáblája. Az Alapítvány szerint ez "jelképesen a mozgalom és a rovásműveltség meggyalázása". Alább közöljük a Rovás Alapítvány állásfoglalását az ügyben.

Celldömölk volt a követendő példa

Már több, mint egy éve indult a Rovás Alapítvány egységes Kárpát-medencei székely-magyar rovásos helynévtáblákat felállító mozgalma. Ez idő alatt 116 település csatlakozott a mozgalomhoz, több, mint 300 táblát felállítva a jelenlegi határok mindkét oldalán, mely egyértelműen a mozgalom sikerét jelzi. A táblaállítások helyi összefogással és a táblaállító közösségek anyagi hozzájárulásával történnek.

Celldömölk az 1. számú táblák tulajdonosa, amely azt jelzi, hogy a település volt az első résztvevő az egységes táblamozgalomban. Mondhatni, hogy Celldömölk volt a táblaállítási rendszer kísérleti terepe, ahol a helyi összefogás, hivatalos egyeztetés és engedélyezés összes részletét kipróbálhatták a szervezők. Itt nyílt lehetőség a rendszer hiányosságainak és hibáinak kijavítására is, melyben végig partner volt a táblaállítók helyi közössége, valamint az önkormányzat és a képviselőtestület.

Külön kiemelendő, hogy úgy a táblaállítás szervezésében, mint a táblaavatáson a város baloldali vezetője, az akkori jobboldali-lokálpatrióta közgyűlési többség és városfejlesztési bizottság, valamint a radikális ellenzék - megjelenítve a politikai pártpaletta szinte minden színét - a rovástábla kérdésében a szakmaiságot és az összefogást képviselte a civilszférával együtt. Ezzel Celldömölk követendő példát mutatott a teljes magyar közélet számára. (Beszámoló: eredeti cikk)

Vandálok cinkosa az, aki a rovást üldözi

Celldömölk példája szerencsére nem ritka azon a 116 településen, ahol már áll, vagy a közeljövőben felállításra kerül a rovásos helynévtábla. A nagy számok törvénye alapján azonban nem mindenhol ment ennyire sikeresen az összefogás és mára akadt néhány település, ahol kicsinyes személyi ellentétek, rövidlátó pártpolitikai harcok gátolják a táblaállítást. Az elvakult rovásellenzők talán azt sem mérik fel, hogy amikor hamis ürügyeket keresnek a táblaállítás ellen, akkor nem csak a nemzet szellemi hagyatékát, történelmét tagadják meg, hanem egyenesen bíztatást adnak a legszélsőségesebb elemeknek a nyílt rongálásra, nemzeti jelképeink pusztítására és a magyarellenesség kifejezésére.

A rovásműveltség elleni uszítás újabb "következménye"-ként tekinthetünk Celldömölk egyik rovásos helynévtáblájának megrongálása is. A "másképp gondolkodó" vandálok festékkel összefújták a táblán lévő rovásfeliratot. Ezért a táblaállítók feljelentést tesznek a rendőrségen - most csak garázdaság miatt, de eljön az idő mikor a bűnügyi tényállás kiegészül a nemzeti közösség elleni gyűlöletkeltéssel ... és az arra való felbujtással.

rovas.info - barand.jobbik.hu